Ahogy itt ülök és felelevenítem a legutóbbi terhesgondozás alkalmát, amikor ráálltam a mérlegre, megszólal a fejemben a kis hang: „uhh, ez jó sok, de ne aggódj, majd szülés után leadod a plusz kilókat és újra jól fogod magad érezni a bőrödben.”
A listát annyi élethelyzettel tudnám folytatni a várandósságon kívül is, amikor a súlyunk gyarapodik: menstruáció, stressz, túlterheltség… És ilyenkor legtöbben a súlynövekedést a boldogtalansággal, a fogyást pedig a boldogsággal kötjük össze.
De miért kellene, hogy a mérlegen mutatott szám határozza meg a boldogságunkat és az önértékelésünket?
Korábban azért edzettem és diétáztam, hogy minél kisebb méretű ruhákat tudjak felvenni. Ennek ellenére 36-os méretként se voltam megelégedve magammal, mindig csak a hibákat láttam meg magamon, a mérleg megszállottja voltam és állandóan másokhoz hasonlítgattam magam. Ha elmentem étterembe a barátaimmal és megettem egy hamburgert, szörnyű bűntudatom volt, pedig tök jól éreztem magam az összejövetelen.
Mára már megtanultam, hogy a boldogságot és az önmagammal való pozitív kapcsolatot nem ezek határozzák meg, és szeretnélek rá titeket is bíztatni, hogy ezeket a káros gondolatokat űzzétek el.

Az elmúlt években rá kellett jönnöm, hogy se az edzést, se a táplálkozást, se a tükörképemet nem fogom szeretni, ha csak a külsőségekkel vagyok elfoglalva. Mikor beláttam, hogy egy ruhaméret vagy egy szám a mérlegen nem tölt el örömmel, egyből más lett a felfogásom: imádok étterembe menni a barátaimmal bármiféle rossz érzés nélkül, az edzést imádom és élvezem, és tudom, hogy ezzel ápolom a testemet, amibe születtem.
Csak egy testünk van, ezért becsüljük meg, és legyünk hálásak érte, hogy képesek vagyunk mozogni, és ne ostorozzuk azért, mert nem vagyunk olyanok, mint a képünkbe tolt irreális szépségideálok. Higgyétek el, ők sem úgy néznek ki a valóságban, mint a képeken, sőt, lehet, hogy ugyanolyan önértékelési problémákkal küzdenek, mint bármelyikünk.
Ezúton szeretnélek emlékeztetni titeket (és magamat is, ha eluralkodnak rajtam az ártó gondolatok), hogy gyönyörűek vagytok, és a hibáitok tesznek titeket egyedivé és megismételhetetlenné. A tökéletlenség gyönyörködtet, lássátok meg magatokban ti is a szépet, és ezekre az értékeitekre összpontosítsatok, ne a farmeretek méretére vagy a mérlegen mutatott számra.
Ezért ma úgy döntöttem, hogy szépnek érzem magam, mert tudom, hogy a boldogságom megcáfol minden hazugságot, amibe a média bele akar rángatni: boldogan veszem fel a bikinimet, élvezek minden egyes nyaralást, felveszem azokat a ruhákat, amik megtetszenek, teljes szívemmel várom a kislányunk megérkezését, és őszintén örülök az életemnek!